Sok reklámfelületről köszönt már vissza ránk a Lazy Bag, a hordozható, felfújható pihenőágy képe, de hogy a szerkezet valóban megfelel-e a használat közben felmerülő igényeknek, ezidáig rejtély maradt. Nyakunkba vettük hát a parkot (és a Lazy Bag-et), hogy élesben teszteljük!

Sosem hittem igazán az apróra összecsukható, majd újra széthajtogatható, széthúzogatható, teleszkópos, felfújható eszközökben; túl nagy a meghibásodás esélye. Ezért aztán némi szkepticizmussal forgattam az apró dobozt, ami a frissen postázott Lazy Bag-et rejtette - ennyi az egész? A csomagból egy lapos, vállra vehető tatyó került elő, abból pedig egy gondosan összehajtogatott, méretéhez képest nehéz, másfél kilós ponyva. Hosszasan keresgéltem rajta a szelepet, és csak akkor adtam fel, mikor rádöbbentem, hogy egyik végén két hatalmas nyílás tátong; így nehéz lesz levegőt szorítani bele, gondoltam, de az interneten fellelhető videók végül alapos felvilágosítással szolgáltak.

A ponyva két nyílással rendelkező végét kell megragadnunk, majd - előbb az egyik, majd a másik - nyílást kitárva a leendő matracot bele kell merítenünk a levegőbe. Sarkalatos pontja a műveletnek a lendület, amivel a merítést végezzük; hacsak nincs erős szél, jó hosszan végig kell húznunk a levegőben a zsákot, hogy megtöltődjön, és nem kizárt, hogy az első néhány alkalommal (míg rá nem érzünk a mozdulatra) 4-5 ismétlésre is szükség lesz a kívánt eredmény eléréséhez. Ez a gyakorlatban sokkal viccesebb, mint leírva, legalábbis nekem sikerült a népes parkban enyhe közderültséget kelteni vele. Ilyenkor gondoljunk arra, fél perc múlva hogy fognak irigyelni minket.

Miután ilyen módon a matrac mindkét zsákját feltöltöttük, a nyílások végét össze kell fogni, és szorosan felcsavarni; ezáltal a matrac is formát nyer. A feltekert ponyvát karikába hajtva a csattal tudjuk rögzíteni, melyet biztosító pöcökkel is elláttak, így elég masszívnak tűnik. Eleinte aggódtam, hogy a konstrukció alkalmatlan a szivárgás megakadályozására, de a ránehezedő súly hatására kialakuló nyomás tökéletesen elzárja a nyílást.

Elérkezett a várva várt pillanat: hátast dobhatunk frissen felállított ágyunkba. Azért csak óvatosan - bár a ponyva érezhetően jól viseli a ránehezedő súlyt (és a talaj egyenetlenségeit), és hivatalosan 200 kg-ot is elbír, a gyártó nem javasolja a ráugrálást. Eleinte furcsa érzés, hogy két zsák közt, “résben” fekszik az ember, de némi helyezkedés után teljesen természetessé válik a pozíció. Feltett szándékom volt, hogy - laptoppal az ölemben - hasznos munkára fordítom a matrac ölelésében töltött időt, de be kellett látnom, hogy képtelenség ebben a kényelmi helyzetben az ellazuláson kívül bármi másra koncentrálni.

Óriási akaraterőt igénylő művelet az ágy elhagyása, ám némi fizikai ügyességre is szükség lehet, ugyanis a csúszós felületű, labilis matracon nincs hol megtámaszkodni. Idősebb, nehezen mozgó embereknek problémát okozhat a felállás, ezért nekik csak segítő személy jelenlétében ajánlom használatba venni.

Igazam lett, ami az irigy pillantásokat illeti: fél óra leforgása alatt három ember kérdezett rá, mi ez, és hol kapható. Lelkesedésüket a teszt tapasztalatai alapján csak alátámasztani tudom: akárhová indul az ember pihenni, napozni, kikapcsolódni, a Lazy Bag-nek méltó helye van a nyár legfontosabb kellékei közt.

https://www.youtube.com/watch?v=NOgRn_skP74